Életem első verse, a komolysága erősen vitatható, de valahonnan el kell indulni...

Hozzám szólnak

Mikor egy madár a nevemen szólít,
Halkan éneke gondolkodásra buzdít
Lelkem, s tudatom táplálékért ordít
Nyughatatlanságom örök jólétre uszít
Látnom kell, ha a sors mindent felém fordít
Így lelhet társra, ki „csak” szeret én nem hódít
Ezért halld meg, ha egy madár a neveden szólít