Klasszikus önfelfedés

Nincs ellenállás, a világ egy pont körül gyűlik össze, a középpontja körül. Ez minden pillanatban állandó, nincs benne változás csak mi látjuk közeledni vagy távolodni, de a világ annyi, amennyit befogadsz belőle, és a középpont sose volt más mint Te. Nemakar semmit a sok kis pont, csak meghívni Téged, hogy megtedd, megkeresd azt amit kell...megkeresni saját magadat, Élni.

Lao Ce:Tao Te king

"Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást,
hosszú és rövid alakítja egymást,
magas es mély kulcsolja egymást,
sok hang összeolvasztja egymást,
korábbi s későbbi követi egymást.
Ezért a bölcs
sürgés nélkül működik,
szó nélkül tanít,
nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi,
el se veszíti."


Minden valaminek látszó akármibe kapaszkodó mindenkinek. Talán a Taoizmus legleg mondata a kreatív emberekhez...

LAO CE:Az Út és Erény könyve (Tao Te King)

Tőkei Ferenc prózafordítása alapján.
Weöres Sándor fordítása.
Részlet I.


Az út, mely szóba-fogható,
nem az öröktől-való;
a szó, mely rája-mondható,
nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.
Ezért:
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.
E kettő mögött közös a forrás,
csupán nevük más.
Közösségük: csoda,
s egyik csodától a másik felé tárul
a nagy titok kapuja.



Ha nem emelik fel az okosakat,
a nép közt rend es béke fakad;
ha nem kell többé a ritka, drága,
megszűnik a nép kirablása;
ha nem a vágy uralkodik,
a nép szíve megnyughatik.
Ezért a bölcs
a szívet kiüríti,
a gyomrot teletölti,
a sóvárgást gyengíti,
a csontot erősíti,
hogy az emberek ne tudjanak, ne vágyjanak,
az okosak veszteg maradjanak.
A nem-sürgés ez
és rend és békesség lesz.


Nincs lágyabb, mint a víz,
mégis a köveket kivájja:
nincs különb nála.
A gyenge legyôzi az erôset,
a lágy a keményet:
az ég alatt mindenki tudja,
még sincs, aki valóban felfogja.
Ezért a bölcs azt mondja:
"Aki az ország szégyenét veszi magára,
az lesz az ország királya;
aki az ország nyomorát veszi magára,
az lesz a világ királya."
Az igaz szó: mint önmaga fonákja.


Weöres Sándor nem mellesleg Hamvas Béla szárnyai alatt is tanult. Ez látszik is... Olvassátok