se..........

Se össze, sehova

Előbb Istenné, majd Istennővé szeretjük egymást.
A lepedő csóktól forr ölelésért,
s így a pocsolyákká fagyott föld sem
kéri számon szülöttje vétkeit.
A fagyos leveleket táncolni hívó novemberi szél
egyszer el, máskor össze-össze fúj azzal,
kivel nemhogy láttam, hittem is jelent.

A csőlátás vállösszeérintős görnyedt hátú küldöttje.
A teátrumi szolgák gúnyos, megvető köpése lábnyomainkra.
Ad, kér, de nem vesz el abból, amit kettőnkből elemésztettünk magunk ellen.