77 napra verek tábort minden érzőtől, így érintetlenül maradhatok érintett… S így mégis csak 52 perc a boldogság egy átszállással…
Magamban nyugodt emlékké káromkodom azt a percet, mikor a szánk közös mozdulataiból szép emlékű tett lett…
A víz elhagyja víz önmagát… egy cseppje Téged taszít lakhatatlan világba, másik cseppje engem éltet EGY lelkemben víz önmagam számára…
Nézd!! Félelemből gyártott elméletek buknak meg sorra…. Csak annak nem fáj, aki körbevonta magát…. Ő sosem bukik el csak az elmélet szenved károsodást… inkább elbukok, úgy érzem, hogy élek…
Azért van fülünk, hogy ne halljunk, azért van szemünk, hogy ne lássunk… Ha nem lenne szemünk, meg fülünk látnánk és hallanánk…
Aki tévedése végett álomba merül jobb ha ott marad… ha felébredne más ébredőkben teret szorítana a tévedésnek…
A szellem felülről lefelé szélesedik, és a fény megsokszorozódik, csak ezért látszom én a legszegényebbnek. Az elanyagiasodottság mutat csak széles felszínt…
Az érzés kátrányként folyik le a szív üreges, oltalmazó bal feléről…
Ahhoz kell szem, hogy parfüm szagánál mélyebbre láss!!!
eMpTyV
nem a füst számít! A mögötte pislogó k***szott tűz
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése